2010. április 30., péntek

Nyomorult érzés...


Egy napon felébredtem, és észrevettem, hogy hiányzik. Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod a kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van az életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami …….

Igaz barátság....

Ismét egy baráthoz írok......
Ha olvassa a sorokat, akkor biztos vagyok benne, hogy magára ismer:-)))
Megismerkedésünk teljesen véletlen volt...:-)), egy közösségi oldalon.
Leszólított, mert a nickem hasonlított egy ismerőse nevéhez. Kiderült nem én vagyok akit szeretett volna.......
De nem bánja egyikünk sem, hogy így alakult....
Barátság szövődött közöttünk, ami mára már kinőtte magát, -így a távolból is- Igaz barátsággá!
A Mi esetünk példa arra, hogy igen!, létezik Férfi és Nő között barátság.....

Nagyon örülök a barátságodnak, sokat jelent a számomra, mert te azt mutatod, ami vagy nem pedig egy másik arcodat.

Azt szokták mondani, hogy az igaz barátság az, ha helyet adunk a szívünkben valakinek, aki legalább annyira fontos, mint saját magunk. Igaz barát az, aki feltétel nélkül tud szeretni, annak ellenére, hogy tudja hogy ki vagy, ki voltál és talán ki lesz majd belőled, aki belelát az életedbe és tudja mi a jó neked. Aki látja a fától az erdőt és megpróbál megóvni a csalódásoktól. Aki meghallgat, ha valami baj van, ha nagy öröm ért, vagy ha egyszerűen beszélgetni van kedved.

A barátságot egy bonyolult képletként is fel lehetne írni. Miből is áll a barátság? Mi is az, ami összehozhat két embert?
Az első és legfontosabb dolog a bizalom. Bizalom nélkül nem létezik barátság.

A második fontos dolog a közös érdeklődés, hisz ez adja a barátság lényegét.Ismerős mondás: „Madarat tolláról embert barátjáról”.

A harmadik összetevője a „bajban terem az igaz barát” mondás. Ez mutatja meg, hogy valóban barátság –e az, amit mi annak hiszünk.

A negyedik tag az idő tényezője. Az idő bizony múlik, eltávolítja egymástól a felszínes barátokat és szorosabbra fűzi az őszinte barátságokat.
Végül a barátság ötödik alappillére a kölcsönösség. Kell, hogy mindketten kölcsönösen akarják egymást, és egyenrangú partnerek legyenek.

Nagyon szép megfogalmazás az arisztotelészi:„A barátság egy lélek, mely két testben lakozik.”Elválaszthat tőle távolság, de bárhol is legyetek a világban, lélekben mindig együtt vagytok. :)

Van néhány ismerősöm,
Kiknek közelébe elfeledem minden bánatom,
S ha ezt a verset olvasod,
Tudnod kell, közéjük tartozol.

Neked elmondhatom minden bánatom,
És így te lettél ez egyik legjobb barátom.
Mellettem állsz jóban, rosszban,
S tanácsot adsz a legnagyobb gondban.

Felvidítasz, ha rossz kedvem van,
S meghallgatsz, ha bánatom van.
Ha megbántalak, megbocsátasz,
A "kezem fogod", és sosem bántasz.

Mikor úgy érzem a világ végleg összedőlt,
S minden remény elveszett,
Te akkor "jössz", és én újra boldog leszek.

Egy kérésem lenne már csak hozzád,
Örökre az maradj aki nekem eddig voltál,
IGAZ BARÁT ki mellettem áll....
Egy életen át!

.

2010. április 27., kedd

Lélek simogatás....



Van egy régi barátom, akivel már évek óta beszélgetünk msn-en, telefonon, sokmindenben segítünk egymásnak, persze ahogy a távolság engedi, ami közöttünk van. Ő Németországban, Siegenben él, és egy évben egyszer jön haza Magyarországra.
Ma este örömmel közölte velem, hogy lett egy kapcsolata, aminek én nagyon örültem,( sokat volt egyedül.)

De hozzátette:

L: a barátságunk mindennél többet ér, és soha nem foglak elfelejteni!
Imádlak, mert jó szíved van, mert Te adtál új életet, Te segítettél mindíg, Te voltál akire számíthattam.
Te egy angyal vagy, ha valaki mást mondd akkor nem ismer eléggé.
Újra élek, és ezt neked köszönhetem!



Ezek a szavak nagyon jól estek, lélek simogató:-)) Jó tudni, hogy van olyan ember akire bármikor, bármilyen helyzetben számíthatok!


Köszönöm Neked!!


Lelki társ.....

A magától értetődő kapcsolat, tele szeretettel és bizalommal. Amikor az ember úgy érzi, végre szíve-lelke hazaért. Te is erre vágysz? Akkor minden bizonnyal az lelkitársad kutatod.




A lelkitársad néha csendben lép az életedbe. Te azonban a csinnadrattát várod... a fények és színek összemosódását.
Ő azonban halkan lép be az ajtón. Néha nem is kopog. Leül, figyel. Nem kiabál, nem tapsol.
Nincsenek harsonák, kürtök, és pergő dobszólók sem.Egyszerűen belép és OTT van. Észrevétlenül suhan be mint egy árny.
Ha nem veszed észre: érzelmi vakság a diagnózisod.
Végig ott ül a szemed előtt, csak te vagy képtelen őt látni.
Ő viszont lát Téged. Nagyon is jól. Bár felfelé néz, látja hibáidat is. Gyengeségeid, gyarlóságod,kapálózásaid. De látja nagyságod is. Ő azt is beléd látja, amit még te sem mersz elhinni magadról.
Néz Téged. Figyelemmel kiséri az életed.
Elidőz.....
Vár....
Ha igazán a lelkitársad: megérti vakságod is.
Elfogadja.
Aztán feláll és kisétál a szobádból...majd lassan az életedből is.
Miközben kifelé megy arra gondol:
"Nem kell mindig gólt lőni"...
Az örökkévalóság hosszú idő......



.



2010. április 19., hétfő

Fáradt angyal




Az angyalok is elfáradnak egyszer.Bár örökké élnek...,
nekik is szokott fájni az élet, és időnként majdnem bele is halnak...


De tudják, hogy tovább kell menniük, segíteni másokon, hiszen ezért élnek...



.

2010. április 17., szombat

Hullócsillag....


Ma,miután befejeztem a kerti dolgom, és mielőtt felmentem a lakásba, elhatároztam magamban, hogy márpedig most megbámulom a csillagokat. Szégyentelenül és őszinte kíváncsisággal nézni fogom őket, egyre messzebb és messzebb nézve, mígnem egészen eltűnik a Föld körülöttem, és csak a csillagok lesznek, amik körülvesznek. Egyre mélyebbre és mélyebbre nézek majd bennük. És körbejárom majd mindeggyiküket, és magamba vésem fényük, és nem érdekel hogy hűs a levegő, hiszen annyira régóta akarom már önmagamon kívül nézni őket, anélkül, hogy tudnám ki vagyok és hol. És akkor fölnéztem, és hullócsillagot láttam. Behunytam a szemem, magamba néztem és kívántam valamit. Akkor rájöttem, hogy itt vagyok, ezen a pici bolygón,itt van az én pici életem, emberek vesznek körül, és hiába nézem órákat a csillagokat azok csak ott fent vannak, messze tőlem, és én nem lehetek csillag velük. Rájöttem, hogy igazán nem akarhatok mást, hiszen azért kívánhattam valami szépet, mert csak egy ember vagyok. Hiába is szeretnék más lenni, vagy több, mondjuk egy csillag, ha az lennék, akkor nem kívánhattam volna:-))
Őszinte kíváncsisággal bámultam meg a csillagokat. Ők visszabámultak rám. Magamba olvasztottam a fényüket, és ők magukba szívták a tekintetem fényét. De nem tűnt el körülöttem a Föld, hanem itt maradt a hideg illatával, a kicsit szúrós földszagával, a csillagok fényének varázsával. Bemutatkoztam mindegyik csillagnak. Ők csak ragyogtak némán, ahogyan illik.
Majd felmentem, a ragyogás követte utamat....
A csillagok a káprázatos fényükkel a legszebb és legőszintébb dolgot jelentik a világon.



.

2010. április 14., szerda

Egy perc....


Egy perc töredéke életednek,

Egy perc semmit nem jelenthet.

Egy perc csak egy csepp az élet tengerén.

Egy percet könnyedén felfal a feledés.

Hatvan másodperc hosszú mosoly nélkül,

Hatvan másodperc mosoly szolgáljon ékedül.


Egy, mosoly a csöndes szélnek,

Kettő, mosoly egy csobogó kispataknak,

Három, mosoly a csillagos égnek,

Négy, mosoly a nap lágy ölének.

Öt, mosoly a tomboló viharnak,

Hat, s mosoly a csiripelő madaraknak.

Hét, mosoly egy képnek,

Nyolc, mosoly az utca kövének

Kilenc, mosoly a Napnak,


Tíz, mosoly a kék égnek,

Tizenegy, mosoly a felhőknek,

Tizenkettő, s mosoly magának a Földnek.

Tizenhárom, mosoly egy virágnak,

Tizennégy, mosoly egy ezeréves fának,

Tizenöt, mosolyog a tengernek

Tizenhat, mosoly a dallamnak,

Tizenhét, mosoly a ritmusnak

Tizennyolc, s mosoly a virágos rétnek.

Tizenkilenc, mosoly a szeretetnek,


Húsz, mosoly a szerelemnek,

Huszonegy, mosoly a szomorúság emlékének,

Huszonkettő, mosoly a boldogság örömének,

Huszonhárom, mosoly egy mosolynak,

Huszonnégy, s mosoly mások kacagásának.

Huszonöt, mosoly az arctalan szemeknek,

Huszonhat, mosoly a dobogó szíveknek,

Huszonhét, mosoly a bátortalan lelkeknek,

Huszonnyolc, mosoly valaki remegő kezének,

Huszonkilenc, mosoly egy kedves illatnak,


Harminc, s mosoly egy halk szónak.

Harmincegy, mosoly a szerelmednek,

Harminckettő, mosoly annak kinek tied a szíve,

Harminchárom, mosoly egy barátnak,

Harmincnégy, mosoly egy ismerősnek,

Harmincöt, mosoly egy évfolyamtársadnak,

Harminchat, s mosoly egy végzősnek.

Harminchét, mosoly egy diáknak,

Harmincnyolc, mosoly egy osztálytársadnak,

Harminckilenc, mosoly a padtársadnak,


Negyven, mosoly annak kivel rosszban vagy,

Negyvenegy, mosoly egy haragosodnak,

Negyvenkettő, s egy mosoly ősi ellenségednek.

Negyvenhárom, mosoly anyának,

Negyvennégy másodperc, mosoly apának,

Negyvenöt, mosoly a sofőrnek

Negyvenhat, mosoly egy régi hadvezérnek,

Negyvenhét, mosoly hazád védelmezőjének,

Negyvennyolc, s mosoly annak ki mosolytalan.

Negyvenkilenc, mosoly egy öreg néninek,


Ötven, mosoly egy öreg bácsinak,

Ötvenegy, mosoly egy hajléktalannak,

Ötvenkettő, mosoly egy tanárnak

Ötvenhárom, mosoly a portásnak,

Ötvennégy, s mosoly egy kopogó cipőnek.

Ötvenöt, mosoly egy szomorú embernek,

Ötvenhat, mosoly annak kivel soha nem beszéltél még,

Ötvenhét, mosoly annak ki már csak emlék,

Ötvennyolc, mosoly a dalnak,

Ötvenkilenc, mosoly a percnek,

Hatvan, s egy mosoly önmagadnak.



Egy perc hosszú idő,

S mégis mily kevés,

Ám egy perc alatt hatvan dolognak tudsz adni a mosolyodból,

Bizony hatvan másodpercet

végigmosolyogni nem is olyan nehéz!


.

2010. április 13., kedd

Ilyen lennék...?:-))

Néha ördög, néha angyal,
Néha bevonnád arannyal,
Néha szurok, meg toll kéne,
Hogy azt kenjed a képére,
Néha hívod, néha bánod,
Hogy meglátta a napvilágot.
Néha megtipor a lába,
Néha büszkén nézel rája,
Néha vonz, és néha taszít,
Ragyogása néha vakít.
Néha vár, és néha várat.
Néha birtokolhat százat.
Néha száz veszi birtokába,
Néha csak egy ejti fogságba.
Néha ostoba az arca,
Néha ez csak álca rajta.
Néha sír, és néha kacag,
Néha boldog dalra fakad,
Néha mérges, néha fáradt,
Néha kincs a világnak.
Néha átok, néha áldás.
Néha csak egy néma kiáltás...



.


To love hurts....



"Szeretni fáj. Mert azzal,hogy szeretsz;

nem tudod meggyógyítani a beteget,

nem tudod visszahozi a holtat,

nem tudsz döntéseket megváltoztatni.

Ha szeretsz csak szenvedsz, jobban fáj minden szó minden tett. Másképp látsz mindent...

..az a bizonyos köd. Akár szeretetről,akár szerelemről van szó. Furcsa gondolatok olyan cselekedetek,amiket amúgy nem tennél. Csak jönnek és jönnek,mint a patak a szemből, nem tudni honnan,de nem apad. Míg egyszercsak történik valami.

Valami komoly és visszafordíthatatlan. A szívből jég lesz és a könnyek is elfogynak,egyszercsak nem fáj semmi,mintha mindent előre lehetett volna tudni.

És onnantól minden más. Látod,hogy van,aki szeret,de nem értesz dolgokat.

Talán ez a jég sose olvad fel. Félsz szeretni,félsz,hogy újra fájni fog,de mégis reménykedsz,hogy történik valami,amitől újra lehetséges minden.

És ezért érdemes élni."





2010. április 12., hétfő

Sors...



„Magam vagyok a sorsom ura,

a lelkem hajóján kapitány!”







.

2010. április 5., hétfő

This is good...:)


Mivel nőből vagyok, nem mondom ki, amit akarok; de fenntartom a jogot arra, hogy hisztizzek, ha nem kapom meg :-))))



.

2010. április 3., szombat

Szánalmas....



Egy olyan lánynak, aki azt állította a barátom, és aztán rá kellett jönnöm, szánalmas ember....



"Van ami örök és van ami múlik, van ami most múlik pontosan!"

Mocskos a lelked,

Nekem erre

Nincsen szükségem,

Hidd el!


Vedd már észre magad,

Hiszen a koszon kívül rád

Semmi sem ragad!


Undorító, képmutató,

Hazug ember vagy

És azt hiszed ettől vagy nagy.


Szerintem meg szánalmas

És egyben unalmas.

Nem így ismertünk meg

De valószínűleg,

így halsz már meg!


Egy arcátlanul hazudó emberként,

Ezt tudatom veled mindenképp

Nézzél már tükörbe,

Mert nem az igazi barátaid vesznek körbe!


Hülyének nézel

Én meg röhögök rajtad,

Mert ha tudnád,

Hogy keresztül látok,

Már a mocskos lelkeden.


Állításod szerint

Mindenki különleges számodra.

Én meg mondom neked:

Szálljál már magadba

És húzzál bőrt a fogadra!


Elég a hazugságokból

Én ezt nem tűröm el,

Hogy hülyének nézel.


Kész tények, elé állítalak,

És a sarokba szorítalak.

Végül bevallod,

Amit már eddig is tudtam,

Hogy hazugság az egész életed!



Viszlát, kétszínű, hazug barátság

Te is csak egy álca voltál!



Sajnos ennek is meg kellett történnie........


.