Van, hogy megjutalmaz az élet és van, hogy csak szimplán pofán vág, Hiszen a létem egy hosszú ösvény, és bizony belóg néhány ág,
De ha fel is tépi szívem egy-két éles tüskés gally,
Csak megyek tovább az úton, s érzem nem lesz semmi baj!
Egy életfogytig tartó túrába kezdtem,
Ködbe vész a múlt s a végtelenbe tart,
Olyan, mint ha reménykedve eveznék,
Mégsem tudom merre van a part.
Aztán elmém radarján egy jel működésbe lép,
Mire ráeszmélnék révbe érek s ünnepel a nép,
Barátokkal egy torta mellett felidézzük a szép napokat
Este pedig iszunk pár kört, hogy vigyorba szedjük az arcizmokat
Úgy hiszem ettől könnyebb lesz majd minden,
Nevetünk az életen, mint egy viccen
Hisz él még bennem a tűz,
Ami minden gondot elűz
Ép lélek vagyok egy teljesen ép testben
Mert van, hogy megjutalmaz és van, hogy pofán vág
És bizony megesik, hogy belóg néhány ág,
Nem tudom honnan indult, s merre tart
És néha úgy érzem, túl messze a part
Ezért kell, hogy legyenek álmaim,
Hogy beteljesítsem vágyaim,
Így elűzhetek majd minden gondot, s bajt,
(Kell, hogy legyen ami hajt)
Legyen, ami feltankol egy évre
A mai nap egy fejezetnek a vége,
De holnap újabb indul majd
(Egy újabb év egy újabb rajt)
Egy a végzet s egy a kezdet
Ha elbukok úgyis újrakezdem
Menetelek egy újabb cél felé
(Mindig arccal a fény felé)
Ma is ugyanolyan mint rég,
Csak a tortán újabb gyertya ég (30)
Lezártam a sötét múltat,
Nekivágok egy újabb útnak...
