Balszerencsés 4 nap.....

December 26
A lehető legrosszabb időzítés egy festéshez,Karácsony, és ráadásul reggel léptem le melóból. De kénytelen voltam beletörődni, ha a festő csak így ér rá.
Sógorkám jött is reggel, nekiállt a nagy melónak, stukkó ragasztgatás az első lépés, amikor majdnem a végénél jár, észrevette, hogy kevés a hozzávaló. Így továbbá nem történt semmi, majd folytatja, ha veszünk még stukkót. Nem nagyon értettem, mert szerintem neki állhatott volna a festésnek is, de nem vitázok vele, elég öntörvényű ember.
Egyből jó volt, pihenhettem mihamarabb :-)

27-én vasárnap magamhoz vettem egy kis mintadarabot és elindultam a hozzám közeli festékboltba, de sajni olyan díszléc nincs ami nekem kell. Nyakamba vettem a várost, hátha találok, de mindhiába.
Utolsó esélyem az OBI,buszra pattantam, de ott sem volt a számomra megfelelő cucc :-(
Mivel vasárnap volt, a jó buszközlekedésnek köszönhetően még 1 órát vártam mire hazafelé kaptam buszt. Ültem a megállóban, elmerültem a dallamokban ami a fülembe szólt, egyszer csak ott termett 2 kerekű paripáján az én „törékeny” démonom :-) Örültem neki, végre látom, váltottunk pár szót, majd Ő folytatta útját.....

December 28, az üzletek nyitva, így az a bolt is ahol tudtam, megkapom azt amire szükségem van, hogy végre vége legyen a lakásszépítésnek.
11 körül ismét jött a festő, stukkó a helyén, kezdődhet a festés.....


Senki ne higgyen a festékboltokban felfestett színmintáknak. Az alapján a színválasztás tetszett, de amikor megláttam a szoba falán, azt hittem sírva fakadok, sokkal sötétebb a hatás.
Nem tetszik, még nem....., de talán megszokom...

Már azt hittem minden simán megy, végre végezhetek a takarítással is, de nem.....:-(, nem elég a festék :-))
Mérges lettem, sosem lesz már rend, minden a feje tetején áll,még a szín sem az igazi, ez kész őrület!
Nincs mit tenni, festéket kell venni..., az óra már 17:00-át mutatott, így nem kellett sietni a boltig, már bezárt :-(

29-e, bolt....., festék....., festő..... :-)
Dél körül végzett is, hamar nekiálltam a sikatolásnak, végre minden a helyére került....
Álltam a szobában, és csak néztem,körbe-körbe, barátkoztam a színekkel, de még mindig nem sikerült megszeressem. Mától a szoba neve, sötét verem :-)))

Gyors fürcsi, hajmosás, és irány a kórház, hogy ott folytathassam a munkát.
Eléggé bolondokháza fogad, de mit számít már nekem.....:-)
Most 2:59 perc van, ülök az osztály folyosóján, írom eme sorokat, és várom..., nagyon várom, hogy reggel legyen....!
Élő halott vagyok.....

A csendes éj nyomában

Nincsen a világnak olyan zuga, ahol karácsony éjszakáján ne csendülne föl ez a kedves, szívet-lelket melengető dallam: "Csendes éj, szentséges éj.". A szentestén eléneklik a legtöbb magyar család otthonában, s talán nem túlzás, ha azt állítom: majd, hogy nem kiszorította elsõ helyéről a "Mennybõl az angyalt," amely pedig a legismertebb magyar karácsonyi ének.

"Stille Nacht, Heilige Nacht" - hangzik német földön szerteszét és az Alpok tövében, a német-osztrák határon fekvő kicsiny osztrák faluban Oberndorfban is, ahonnan elindult világhódító útjára. Nem lehet megunni. Évről évre, karácsonyról-karácsonyra melegséget hoz az otthonokba, ünnepi fenséget a világ templomaiba.

"Silent Night, Holy Night" - zúg fel sejtelmesen angolul is bájos dallama Londonban, a Westminster apátság katedrálisában éppúgy, mint az amerikai New York, vagy az ausztrál Sydney templomaiban. Hallani az egyszerű afrikai falvak feketéi által zsúfolásig megtöltött, fából vagy nádból összetákolt kápolnáiban is őszintén, szívből énekelni ezt a gyönyörű karácsonyi éneket. Lágy dallama hangulatot áraszt mindenütt, amely minden bizonnyal nemesen egyszerű akkordjainak köszönhető, mellyel közel férkőzik a legegyszerűbb hívő lélekhez is, no meg annak, hogy átsüt rajta az őszinte áhítat.

Ezt a dallamot nem lehet meghatódottság nélkül, csak úgy, gépiesen énekelni. Átragad minden hallgatójára és éneklőjére Franz Xaver Gruber kántornak, az ének egykori szerzőjének Joseph Mohr pap szövegére írt dallamának áhítata. Sorai közt meghúzódik a 19. századbeli Oberndorf alpesi csöndje, amelyben maga Isten jelentette ki magát átadva az angyalok énekéből egy kicsiny darabkát az emberiségnek azon az 1818-beli csendes, adventi éjszakán, amikor megszületett a "világ legszebb karácsonyi éneke."

Az élet vonata!

Dolgok amiket megtanulhatsz az élettől...

Ha elolvasod ezt, ráböbbensz, hogy mind-mind

igaz, és szinte mindet magadra tudod vetíteni!!

* Hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked olykor.

És ezért meg kell bocsátanod neki.

* Hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.
* Hogy nem kell megváltoztatnunk barátainkat,
ha megértjük, hogy a barátok változnak.
* Hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek.
* Hogy vagy Te tartod ellenőrzés alatt a tetteidet,
vagy azok fognak Téged.
* Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel.
* Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel.
* Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki.
* Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak
neked felállni.
* Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti,
hogy nem szeret téged teljes szívével.
* Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok:
tragédia lenne, ha ezt elhinné.
* Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak.
* Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved:
a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.

* Talán Isten úgy akarja, hogy találkozzunk sok nem hozzánk illő emberrel, mielőtt találkozunk az igazival. Így mikor végre találkozunk vele. Tudunk majd hálásak lenni ezért az adományért.
* Amikor a boldogság kapuja bezáródik, egy másik kinyílik, de sokszor olyan hosszan nézzük a zárt kaput, hogy nem vesszük észre a számunkra kinyitott kaput.
* A legjobb fajta barát az, akivel sétálgathatsz vagy beülhetsz egy kapualjba, anélkül, hogy egy szót is váltanátok, és amikor elváltok, úgy érzed, hogy ez volt életed legjobb beszélgetése.

* Igaz, hogy nem tudjuk igazán, mink van, amíg el nem veszítjük, de az is igaz, hogy nem tudjuk, mi az, ami hiányzik, amíg nem birtokoljuk.
* Egyetlen perc kell, hogy megsértsünk valakit, egy óra, hogy megkedveljen minket, egy nap, hogy megszeressük, de egy egész élet, hogy elfelejtsük.
* Ne a külsőségekre adj, becsapnak.
* Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot. Találd meg azt, akitől a szíved mosolyogni fog!
* Vannak olyan pillanatok az életben, hogy annyira nagyon hiányzik neked valaki, hogy szeretnéd kiszakítani az álmaidból a valóságba,
hogy megölelhesd.
* Álmodj, amit csak akarsz; menj, ahova szeretnél; légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van és csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél.
* Kaphatsz elég boldogságot, hogy kedvessé tegyen, elég nehézséget, hogy erőssé tegyen, elég fájdalmat, hogy emberivé tegyen, elég reményt,
hogy boldog lehess.
* Képzeld magad mindig a másik helyébe.
Ha szűkösen érzed magad a bőrében, valószínűleg neki is szűk. A legboldogabb embereknek nem szükségszerűen van mindenből a legjobb: csak mindenből a legjobbat hozzák ki, amivel életük során találkoznak.
* A boldogság csalóka azoknak, akik sírnak, azoknak, akik fájdalmat okoznak, azoknak, akik már megélték. Csak így lehet igazán megbecsülni az embereket, akik életünk részei voltak.
* A szerelem egy mosollyal kezdődik, egy csókkal nő, és egy teával végződik.
* A legjobb jövő az elfelejtett múlton alapszik.
Nem élhetsz jól, ha előbb nem felejted el a múlt csődjeit és fájdalmait.
* Amikor megszülettél, sírtál, és mindenki körülötted mosolygott.
* Éld úgy az életed, hogy mikor meghalsz, te legyél az egyetlen, aki mosolyog, és mindenki körülötted sírjon.

Boldog Karácsonyt Mindenkinek!!

A Karácsony életem egyik legszebb ünnepe.

Eszembe jut ilyenkor annyi minden - de főleg azok, akik már nem lehetnek köztünk. Értük gyújtom az első gyertyát, az övéké az emlékezés első meghitt pillanata.

A második gyertya azokért ég, akik közel állnak hozzám, és akik magányosak, árvák... Ilyenkor elszomorodok, mert annyi mindent lehetne tenni és mégsem teszünk.

Vannak akiknek nagy feldíszített fájuk van..., sok-sok ajándék a fa alatt,másoknak pedig talán egy fenyőág ha jut...,

és a fenyőillat az egyedüli ajándéka,

mert más nincs, semmi sincs...

Vannak olyanok, akiknek ez is elég, mert lelkiekben gazdagabbak, mint azok, akiknél a díszes fenyőfa áll, de akkor is szomorú...

A harmadik gyertya a családomé. A szeretet lángjai ezek, szívemben égnek örökké....

A negyedik a jövőé, ami bizonytalan mindenki előtt...

a reményé, a boldogságé, hogy megtaláljuk a biztonságos utat...

Azokért, akik gyűlölködnek, akik haragot táplálnak valaki iránt. Itt az ideje, hogy szembenézzünk önmagunkkal, és elfeldjük a sérelmeket, a bosszút, az ellenségeskedést.

Ezen a szent napon bocsáss meg magadnak, hogy mások is megbocsájthassanak...

Ne legyen több viszály a szívedben, ne szomorítsd el a lelked, engedj szabad utat a jónak...

Ez van....

A múltról beszélsz, a jövőt nem látod,
jelenben élsz, mert nincs választásod.
Változtass rajta! Ezen már nem tudsz!
Ez az a világ, amit már nagyon rég unsz.

Nyitott a múltad, zárójel az életed,
így akarod azt, amit el nem érhetsz,
mert visszaköszön, amivé akkor váltál,
mikor elméd karanténba zárták.

Harag, de miért...?

Utálom, ha egy ember, sőt barátnő nem egyenes és őszinte a másikkal szemben abban a helyzetben, ha tudják/tudjuk mindketten, hogy valami baj van ami miatt nem állnak egymással szóba.

Haragudni tudok az ilyenért, de nagyon.....

Az én esetemben ez a mindketten tudjuk nem 2 oldalú dolog, a jelenlegi problémát tekintve.

Barinőm tudja miért haragszik rám, nekem viszont fogalmam sincsen róla.

Többször próbáltam ezt megtudni tőle, de nem adott semmi infót, mindig csak nekem támadt.

Most kb. 2 hónap elteltével összefutottunk az utcán. Ismét próbáltam a probléma okát kideríteni, de nem még hogy magyarázatot nem kaptam, hanem lelkileg teljesen földbetiport lettem.

Akkor ott azt éreztem, hogy legszívesebben leköpném, képen törölném, de nem tettem, mert van bennem tisztelet egy volt barátnő (már írhatom így, hogy volt) felé.

Rájöttem neki semmit nem számított a barátságunk, kihasznált ahol tudott, és ez nem szép dolog, de nagyon nem......

Maradt a harag kettőnk között, Ő haragszik a nem tudom miért, Én pedig azért, mert nem tudom, Ő miért........

Félszemű....

Múlt héten, észrevettem a bal felső szemhéjamon egy fehér pöttyöcskét, az is meglehet, hogy már régebb óta észleltem, de eddig nem izgatott mi lehet az:-)

De ma reggelre ez igen szépen elintézte a szemem, és annak világát, nem azért mert megvakultam(az kéne még csak), hanem mert ki sem bírtam nyitni a szemem, úgy bedagadt :-((

Úgy néztem ki mint akit az éjjel jól elintéztek:-))

Összeszedtem magam, irány a szemészet. Gondoltam élek azon előnyömmel, hogy a kórházban dolgozok, hívtam őket telón. Nem nagyon örültek nekem, "sokan vannak" ezt mondta kedves koleganő, de ha már telefonáltam menjek, megnéznek.

5 percen belül a szemészeti rendelő folyosóján voltam, és feltettem magamnak a kérdést. Mi van akkor ha itt tényleg sokan vannak? :-))

Senki nem volt a folyosón.....

Ennyit a segítő készségről, és a munka utálatáról.....

Bementem.

Fiatal dokinéni egyből a táblát olvastatta velem, prímán ment, a jó szememmel:-), a másikkal kevésbé, mert még nem apadt le igazán.

Jött a sötétszoba, már azt hittem nem hagyom abba a pislogást azoktól a fényektől amikkel vizsgálta a szemem :-)

Szerencsére azon a részen, ami kívülről nem látható, minden rendben, de viszont a szemhéjon az elváltozást cystózus képletnek véli a doktornő. Most nem nyúl hozzá, mert gyulladt a terület.

Kaptam szemkenőcsöt, napi 3X kenhetem. Elég rossz miután szétoszlik a szememben, akkor aztán tényleg nem látok néhány percig.

Ha a gyulladás leapadt, és a képletecske nem tűnik el, akkor ismételten látogatást kell tennem a rendelőbe, és kés alá kerül a szemem:-(

Remélem nem lesz erre szükség......, el sem tudom képzelni, hogy is lehet egy ilyen aprócska valamit leszedni onnan. Ki sem bírnám pislogás nélkül,....hogy is bírnám, amikor azt látom majd, hogy egy szike közelít a szemem felé, ez így elég gáz..... , még elképzelni is rossz!

Remélem megjavul magától...:-)))

Küldök egy angyalt.....

Ha az éj sötétjében hallgatod a csendet, talán meghallod a hangot, mely a végtelenbe terjed.

Talán meghallod a hűvös őszi szélben a lehulló levelek utolsó sóhaját, és a magasba repülő Angyalok szárnyának selymes suhogását.
Ha bánatos a lelked ők vigaszt visznek neked, és ha nem is érzed, mindig fogják kezed.

Puha érintéseikkel letörlik homlokodról a gond szőtte ráncokat, és ők vigyázzák éjjelente szárnyaló álmodat.
Ők a kezdet és ők a vég.
Az ég és föld közötti láthatatlan egység.
Ők a kiinduló pont és a határtalan végtelen. Káoszban a rend.
Tudatlanságban az értelem. Létezése nem rejtély és nem is titok.
Láthatod őket, ha szíved megnyitod....

Én is egy ilyen angyalt küldök neked, hogy vigyázza lépteid és fogja a kezed.

Fel a fejjel Zoli!!....

Önmagad teszed ki a csalódásnak, ha túlzott várakozással közelítesz a nő felé, akivel még nem alakítottál ki komoly kapcsolatot. Soha ne keverd a reményeidet a valósággal. Ne hallj ki túl sokat a szavaiból, mert így könnyen félreértheted szándékait. És persze ne adj a haverok véleményére sem, mert lelkesedésükben csak túlzó reményeidet táplálják.

Csak mert egy nő rád mosolyog, nem feltétlenül vevő a románcra is.

Csak mert mond néhány kedves szót, nem feltétlenül akar újra találkozni veled. Nem kellene túl komolyan venni minden pozitív dolgot, amit csak mondanak.

Így, magadnak harcolod ki a csalódást.

Sok nő egyszerűen csak élvezi a férfiak társaságát, jól érzi magát az adott helyzetben vagy szituációban. És pont.

Élvezd ki hát a pillanatot te is anélkül, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítanál neki, és ne rágódj a részleteken.

A legjobb, amit tehetsz, ha egyáltalán nem lesznek várakozásaid egy olyan nővel kapcsolatban, akit nem ismersz.

Amikor azt mondják, majd felhívnak, ne számíts erre. Így nem leszel csalódott, ha esetleg nem telefonálnak. Hadd legyen kellemes meglepetés, ha netán mégis megcsörren a telefon. Ha nem veszed komolyan a másikat, míg erre érdemesnek nem bizonyul, még mindig jobban jársz, mintha beleélnéd magad az egészbe, utána pedig el kellene viselned a csalódást.

Időbe telik, míg az érzések valódivá válnak. Semmi sem édesebb, mint amikor hagyjuk, hogy a romantikus érzelmek szárnyakat adjanak nekünk. De ez az édesség nem éri meg azt a temérdek keserűséget.

" Majd hívlak"

A helyzet biztosan neked is ismerős: remekül érzed magad a randin és látszik, hogy ő is jól érzi magát. Sok közös tulajdonságot fedeztek fel egymásban. Búcsúzásnál a nő gyengéden megpuszil, és azt mondja, majd hívni fog. Te persze szorongva várod, mikor csörren már meg az a hülye telefon – eltelik három nap, egy hét, két hét… és semmi. Felhívod és üzenetet hagysz neki, emlékeztetve a randira és kéred, hívjon vissza. A telefon azonban halk és néma.

Jönnek a kérdések magadban:

Mi történhetett?

Miért volt olyan kedves?

Mit ronthattál el?

Valószínű bűnösnek érzik magukat abban, hogy nem tettek eleget ígéretüknek. Talán az egyik népszerű ok, hogy bármennyire is komolyan gondolták akkor, később elfoglaltak voltak, az idő meg csak szaladt, és furcsán érezték volna magukat, ha ennyi idő elteltével kellett volna telefonálniuk, ezért inkább nem tették.....

Hm.... ez nem szép....

Ebből is látszik: nem vették olyan komolyan a randikat, mint Te.

Természetesen nem minden nő olyan, mint a fent említett példák:-))

Remélem, hogy sikerül kilábalnod, és mihamarabb teljesül álmod és vágyad!

Sok sikert kívánok neked!!

"Szállj fel fájdalom!Szállj fel az égbe!

Tovább lépek a múlton végre.

Repülj magasba bátor lelkem!

Fiatal még testem,az élet itt áll előttem."

F.. barátomnak..:-)

Ékkő vagy!

A gyémánt, hideg és sejtelmes, de néha megtelik élettel.

Lüktető és vad lesz, tele érzésekkel, örömmel, és néha fájdalommal vegyítve. A férfi pedig a gyémánt, amely önmagában is ragyog.

Te is ragyogsz.

Fényeddel pásztázod arcomat, a lelkemet.

Létednek, szívednek varázsa van, és ha mindez elém tárul, olyan az érzés, mint amikor a láva, az ősi tűz kiszabadul.

Érzéseket szabadítasz rám, csak rám,

mint az erdei patak tiszta csobogó kristály-vize, mely vízeséssé dagad, úgy halad,

mint a felkelő nap, melengető sugara, mely a jeges szívet felolvasztja,

mint a tikkadt vándor, ki végre oázisra lel....

Tudom mit beszélek, hisz ismerlek téged, s ha becsukom a szemem, úgy nem lát senki, ahogy én Téged.

Tudod mit beszélek, hisz aki nem ismer téged, becsukott szeme mögött nem lát úgy ahogyan kéne....

Láthatatlan a kötelék, ami hozzád köt, de biztonságos és erős, mert a neve:

Barátság!

Hét alapelv..., Noel barátomnak:-))

Az egészség: belső béke. Következésképpen gyógyulni annyi, mint megszaba dulni a félelemtől. Ha azt tűzzük ki célul, hogy a testet változtatjuk meg, akkor megfeledkezünk arról: egyetlen célunk a belső béke megteremtése.

Létezésünk lényege a szeretet. A szeretetnek pusztán anyagi ok nem lehet akadálya. Ennélfogva hiszünk abban, hogy a tudatnak nincsenek korlátai, nem létezik lehetetlen, és elvileg minden betegség megfordítható. És mivel a szeretet örök, a halálra sem kell félelemmel tekinteni.

Adni annyi, mint kapni. Ha figyelmünket arra összpontosítjuk, hogy adjunk, hogy eggyé váljunk a többiekkel, akkor a félelem megszűnik, és mi képesek leszünk elfogadni a gyógyítást önmagunk számára.

Minden tudat összefügg. Következésképpen minden gyógyítás öngyógyítás. Belső békénk magától átsugárzik a többiekre, ha önmagunk számára már sikerült elfogadnunk.

Más idő nem létezik, csak a „most”. A fájdalom, a bánat, a depresszió, a bűntudat és a félelem összes többi formája eltűnik, ha a tudat a pillanat szerete tére és békéjére koncentrál.

Döntéseinket úgy hozzuk, hogy a bennünk élő békevágyra hallgatunk. Nincs jó vagy rossz viselkedés. Az egyetlen érvényes döntés a félelem és a szeretet közötti választás.

Az igazi egészség és boldogság útja a megbocsátás. Ha nem ítélkezünk, elengedjük a múltat, és jövőnket megszabadítjuk a félelemtől. Ha így teszünk, meglátjuk, hogy mindenki a tanítónk, és hogy minden pillanat újabb lehetőség a boldogságban, békében, szeretetben való gyarapodásra.

Dr. Gerald G. Jampolsky

Boldog Mikulás napot :-))

Szent Miklós, (december 6.) a kisázsiai Myra szent püspöke, a keleti egyház máig legtiszteltebb szentje. A legenda szerint egy éjjel három szegény lány ablakába három zacskó aranyat tett, hogy megszabadítsa őket a szegénységtől, és tisztességesen férjhez mehessenek.

A legenda szerint Miklós az ablakba tett ajándékával megmentette a lányok becsületét. Innen ered az a szokás, hogy a gyerekek szépen kitisztított cipőjüket az ablakba állítják ajándék reményében.
Stájerországban Szent Miklós ünnepének előestéjén a Mikulás- már igen régóta - ajándékot tesz az ablakba tett cipőkbe - persze csak a jó gyermekekébe. Másutt személyesen tér be a házakba, megajándékozni őket.

A Mikulás-nap szokásai a polgárság megjelenésével alakultak ki, s nagy valószínűséggel Ausztriából kerültek hozzánk.

Bár a Mikulás ünneplése elsősorban a polgárság körében terjedt el, azért e jeles napon való ajándékozásnak a magyar parasztság körében is voltak hagyományai. A pogány babonákat, a népi játékokat némileg átmentve, a diákok aprószentek napi püspökválasztásának szokásaival ötvözve alakult ki a hazai ún. Mikulás-járás, főleg a Dunántúlon, Csallóközben és az Ipoly mentén. E rituálé szerint láncos, álarcos, olykor szalmába burkolt Mikulás és a kíséretében lévő ördög ijesztgette az utcán a kisgyermekeket, de a fonóházban a fiatalokat is. A színes, kavargó menet számára a tél örömeit köszöntő felvonulássá változott, a fiatalság találkozásának ünnepi alkalmává.

A gyerekek persze mindig tudni szerették volna, mit csinál a Télapó, amikor nem ajándékokat osztogat. Így született meg a Mikulás-legenda, mely szerint a finn Lappföldön lakik, és rénszarvas szánon közlekedik.

Az európai népeknél a Mikulást kezdetben hosszú ősz szakállú, földig érő köpönyeget viselő aggastyánként ábrázolták. Angliában a XVII. sz. óta jelenítik meg, máig legnépszerűbbek a viktoriánus kor mikulásai. Szent Miklós ünnepe Amerikában a XIX. században keveredett össze karácsony ünnepével, ekkor vált Christmas Fatherré. Amerikából az 50- s években (XX. sz) terjedt el az ún. amerikai típusú Mikulás, aki pirospozsgás, joviális, pocakos, mosolygós. Ruházata is megváltozott: rövid, prémmel szegélyezett kabátot és félhosszú csizmát hord. Már nem igazán hasonlít hajdani névadójára, a szentéletű Miklós püspökre.

Az ajándékozás hagyománya, és Szent Miklós emléke, azonban máig megmaradt.

A Mikulás nevei:

Amerikában és Kanadában: Santa Claus
Angliában: Father Christmas
Brazíliában és Peruban: Papa Noel
Dániában: Sinter Klaas
Finnországban: Joulu Pukki
Franciaországban: Pere Noel
Hollandiában: Kerstman
Japánban: Jizo
Kínában: Shengdan Laoren
Magyarországon: Mikulás, Télapó
Marokkóban: Black Peter
Németországban: Christindl
Norvégiában: Julenissen
Olaszországban: Befana vagy Babbo Natale
Oroszországban: Gyed Moroz
Spanyolország: Papa Noel
Svédországban: Jultomten

Köszönet!

Az elmúlt időben, - amit számolhatunk már években is- sok új barátot sikerült szerezzek az internetes közösségi oldalaknak köszönhetően.

Mindenki más, de ez a jó az egészben …..

Vannak akiket személyesen nem (még nem) ismerek, de a kapcsolattartás valamely formája megvan közöttünk. Msn, telefon…

Ez nem azt jelenti, hogy nem is vagyunk egymásrakíváncsiak, de sajnos kicsiny országunkban is nagyok a távolságok, amik elválasztanak minket. Ja és nem is beszélve az országon kívüli barátokról.

Németország…., amit ha azt veszünk nincs is olyan messze J, de a napi rohanásban nehéz lenne csak úgy megejteni egy utat oda és vissza, pedig az ott élő barátom nagyon szeretné hogy menjek el hozzá, na és persze maradjak is…J De ez nem megy….

Van akivel találkoztam is már, egy séta, egy kávé, és egy jó beszélgetés erejéig J

Olyan is akivel kicsit sűrűbben tartom a személyes kapcsolatot…, igen Ő közelebb is került a szívemhez , a lelkemhez, mint egy egyszerű barát, de ha valaki megkérdezné, akkor mindketten azt mondanánk, Barát!

Felsorolhatnám a neveket, de sokáig tartana, és úgy gondolom, mindenki tudja, hogy bele tartozik-e ebbe a körbe vagy semJ

Köszönöm nektek barátaim, hogy a szürke mindennapjaim színesebbé teszitek!!

Puszi nektek!!

Hm..., de finom!

A napokban kóstoltam az Indiából származó maszala teát, szerintem nagyszerű, teljesen elnyerte az íze a tetszésemet. Be kell szerezzek itthonra....

A kontinensnyi ország déli területein inkább kávéznak, de az északi régiók alapvetően teafogyasztók. Nem csoda, hisz itt fekszenek India kitűnő adottságú termőterületei: Assam és Darjeeling. Az indiai teaültetvényeket az angolok hozták létre, ezért máig az európai teakultúrára jellemző fekete tea gyártása és fogyasztása a meghatározó. Készítése azonban jellegzetesen indiai. A teát vízzel összeforralják, majd (leszűrés után) tejet, cukrot és fűszereket (fahéj, szegfűszeg…) adnak hozzá, összemelegítik. Az utcai árusok a teát kis cserépedényekbe öntik, amit fogyasztás után (higiénikus és vallási okokból) összetörnek. Az így készített teát „csáj maszálá”-nak hívják. A csáj ízesítésű (chai, spiced chai) teasűrítmények már a nyugati világba is eljutottak. Érdekesség: az indiai tea tejhabbal készült változatát az olasz tejeskávé (caffe latte) után chai latténak nevezték el.

Nem hall, nem lát, nem beszél

Egy kedves, és igazán emberi történet Bolyki János kékfrankos borához köthető, ami immár kézzel is fogható.

2006-ban János sérült gyerekekkel közösen szüretelte le a kékfrankos ültetvény egy részét. A gyerekek siketnémák, vakok voltak. A borász bevallása szerint nem volt egyszerű együtt dolgozni velük, de már a szüretkor eldöntötte, hogy a bor bevételéből visszaad valamit nekik. Egy játszóteret álmodtak meg azoknak, akik nem látnak, nem hallanak, nem beszélnek. A játszótér elkészült, felavatták, használják. A Bolyki kékfrankosok pedig viszik tovább a 2006-ban kitalált Nem hall, nem lát, nem beszél nevet.

Szerintem az ilyen történetek többet érnek megannyi jó marketingkampánynál.

Ördögi nap...

"Mint amikor sebektől vérzel

Mint amikor a gyermekek sírnak
Ha éjjel rossz álmot látnak
Belül úgy izzík a bánat
Az emlékek csendben fájnak

Mint amikor sebektől vérzel
De irgalmat nem kérsz mégsem
Belül úgy hordod a múltad
Bármi volt, nem tagadtad
Törött és tépett szárnnyal
Magányos Angyal"

(hallgasd meg)

Nem olcsó...

Bármire is vágyunk, bármit is kapjunk az életben, mindenért fizetni kell, és bár jó sóvárogni egy kitûzött cél után, az elérését nem adják olcsón - a pontos ellenérték munkában, önmegtagadásban, idegességben és csüggedésben mérhető.