Balszerencsés 4 nap.....

December 26
A lehető legrosszabb időzítés egy festéshez,Karácsony, és ráadásul reggel léptem le melóból. De kénytelen voltam beletörődni, ha a festő csak így ér rá.
Sógorkám jött is reggel, nekiállt a nagy melónak, stukkó ragasztgatás az első lépés, amikor majdnem a végénél jár, észrevette, hogy kevés a hozzávaló. Így továbbá nem történt semmi, majd folytatja, ha veszünk még stukkót. Nem nagyon értettem, mert szerintem neki állhatott volna a festésnek is, de nem vitázok vele, elég öntörvényű ember.
Egyből jó volt, pihenhettem mihamarabb :-)

27-én vasárnap magamhoz vettem egy kis mintadarabot és elindultam a hozzám közeli festékboltba, de sajni olyan díszléc nincs ami nekem kell. Nyakamba vettem a várost, hátha találok, de mindhiába.
Utolsó esélyem az OBI,buszra pattantam, de ott sem volt a számomra megfelelő cucc :-(
Mivel vasárnap volt, a jó buszközlekedésnek köszönhetően még 1 órát vártam mire hazafelé kaptam buszt. Ültem a megállóban, elmerültem a dallamokban ami a fülembe szólt, egyszer csak ott termett 2 kerekű paripáján az én „törékeny” démonom :-) Örültem neki, végre látom, váltottunk pár szót, majd Ő folytatta útját.....

December 28, az üzletek nyitva, így az a bolt is ahol tudtam, megkapom azt amire szükségem van, hogy végre vége legyen a lakásszépítésnek.
11 körül ismét jött a festő, stukkó a helyén, kezdődhet a festés.....


Senki ne higgyen a festékboltokban felfestett színmintáknak. Az alapján a színválasztás tetszett, de amikor megláttam a szoba falán, azt hittem sírva fakadok, sokkal sötétebb a hatás.
Nem tetszik, még nem....., de talán megszokom...

Már azt hittem minden simán megy, végre végezhetek a takarítással is, de nem.....:-(, nem elég a festék :-))
Mérges lettem, sosem lesz már rend, minden a feje tetején áll,még a szín sem az igazi, ez kész őrület!
Nincs mit tenni, festéket kell venni..., az óra már 17:00-át mutatott, így nem kellett sietni a boltig, már bezárt :-(

29-e, bolt....., festék....., festő..... :-)
Dél körül végzett is, hamar nekiálltam a sikatolásnak, végre minden a helyére került....
Álltam a szobában, és csak néztem,körbe-körbe, barátkoztam a színekkel, de még mindig nem sikerült megszeressem. Mától a szoba neve, sötét verem :-)))

Gyors fürcsi, hajmosás, és irány a kórház, hogy ott folytathassam a munkát.
Eléggé bolondokháza fogad, de mit számít már nekem.....:-)
Most 2:59 perc van, ülök az osztály folyosóján, írom eme sorokat, és várom..., nagyon várom, hogy reggel legyen....!
Élő halott vagyok.....