Állsz, az arcodhoz nyúlsz, és letörölsz egy kis nedvességet. A könnyedet törlöd. De mért is folyik végig az arcodon? Persze több indokod lehet. Lehetsz boldog, és akkor ez a könny valójában még jó is. De az is lehet, hogy csak túlságosan feszült, ideges vagy, és a könnyeid csak nyugtató pirulák. Viszont van úgy, hogy ahogy végigfolyik arcodon, fáj, mar és éget. Igen, ezek a fájdalom könnyei. Ilyenkor szeretnél elmenekülni a Világ elöl, hogy ne lásson senki sem. Félsz, hogy gyengének tartanak? Nem biztos.
Vannak pillanatok, helyzetek, amikor mindenki gyenge. De mikor hullanak könnyeid, nem erre gondolsz. Miért akarsz elmenekülni?
Mert nem akarod, hogy mások is lássák fájdalmadat!?
Ez nem biztos, hogy a gyengeség jele.
Állt elöttem. Beszélt. Kiabált. Kedvesen is szólt. Álltam, hallgattam, néztem a szemébe, és hullottak könnyeim. Valahol a fájdalom könnyei, valahol a nyugtató pirula folyt végig az arcomon. És megértettem, hogy nem érthetjük meg egymást. Ebben most nem. Megnyugodtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése